MÁV BDVmot
2010.10.23. 14:08
A MÁV BDVmot a MÁV egyik villamos elővárosi motorvonata. Beceneve: Hernyó.
Története
Az 1980-as évek közepén a személyszállítás gazdaságosabbá tétele érdekében a MÁV úgy döntött, hogy a villamosított elővárosi forgalmat motorvonatokkal kívánja ellátni. Ezért megrendelte a Ganz–MÁVAG-tól a 4 részes BDVmot villamos-motorvonatot, melyből az első egység 1988-ban készült el. A motorvonat elővárosi forgalmi jellegét szem előtt tartva, a tervezésénél alapvető követelmény volt a nagy gyorsítóképesség, a gyors utascsere és a lehető legkisebb karbantartási igény.
Műszaki jellemzői
A BDVmot villamos-motorvonat alapegysége egy B’B’ tengelyelrendezésű 1520 kW teljesítményű poggyászteres villamos motorkocsiból (BDVmot), két közbenső 2’2’ tengelyelrendezésű mellékkocsiból (Bmx) és egy ugyancsak 2’2’ tengelyelrendezésű vezérlőkocsiból (Bmxt) áll. Az összes gépészeti berendezés a motorkocsiban lett elhelyezve. A motorkocsi két forgóvázában elhelyezett négy kerékpárját az alvázra hosszirányban felfüggesztett 2 db – a gyártás éveiben újdonságnak számító – aszinkronmotor hajtja kardántengely és kúpkerékhajtás segítségével. A vontatómotorok táplálásához a járművek építése idején még nem volt lehetőség nyugatról a korszerű GTO-tirisztorok beszerzésére, így a hajtáselektronikát hagyományos tirisztorokkal, áraminverteres felépítéssel oldották meg. A motorkocsi képes visszatáplálásra, de ezt a funkciót hibás működései miatt ki kellett iktatni. A vonat ajtajai távműködtetésűek, gombnyomásos nyitással és központi, a mozdonyvezető általi ajtózárással. Három villamos motorvonat összekapcsolható és egy egységként távműködtetve vezérelhető. A közbenső mellékkocsik a vonategységből kisorolhatóak, és mozdony vontatta szerelvény alakítható belőlük.
A 120 km/h maximális sebességű motorvonatokból 1990-ig 20 db készült, melyből az utolsó 4 egység egy-egy elsőosztályú mellékkocsit (Amx) is tartalmazott - ezek ma mozdonyvontatású szerelvényekben közlekednek. Kezdetben sok gond volt a kardántengelyekkel és vontatómotor csapágyakkal, mely balesethez és a motorkocsik időszakos leállításához vezetett. A problémát ezen alkatrészek megerősítése orvosolta. A sorozatból már csak 19 motorkocsi közlekedik, mert a BDVmot 005 motorkocsit 1994-ben baleset miatt selejtezték, és a korábban leégett BDVmot 019-et a selejtezett 005-ösből építették újjá. A tipus beceneve: "Hernyó". (Amx kocsi vonatba sorolása esetén: "Selyemhernyó".)
Alkalmazása
Elővárosi motorvonat jellege ellenére az első években a szobi vonal kiszolgálásán kívül gyorsvonatként is közlekedtek Budapest és Szeged, illetve Miskolc-Hatvan-Szolnok-Cegléd-Szeged között. A BDVmot 019 tűzesete után az összes motorvonatot elővárosi forgalomba helyezték át, az Amx-kocsikat Bmx-kocsikkal váltották ki, így valamennyi vonat tisztán másodosztályú lett. A veresegyházi vonal villamosításával feladatuk lett e vonal kiszolgálása is, a gyenge alépítmény miatt. Ezen kívül néha besegítettek a ceglédi vonal forgalmába is. 2009 nyarától hétvégenként a Kőbánya-Kispest - Kunszentmiklós-Tass vonalon is tevékenykednek eme járművek.
Honállomásuk Budapest Nyugati pályaudvar, karbantartásuk az Istvántelki Főműhelyben levő motorszínben történik.
Pályaszám: |
motorkocsi:
BDVmot 68-05 001–020
1.o. mellékkocsi:
Amx 11-05 000–003
2.o. mellékkocsi:
Bmx 22-05 000–035
vezérlőkocsi:
Bmxt 21-05 001–020 |
Gyártó: |
Ganz–MÁVAG,
Ganz Villamossági Művek |
Gyártásban: |
1988-1990 |
Darabszám: |
20 |
Tengelyelrendezés: |
motorkocsi: B’B’
mellékkocsi: 2’2’
vezérlőkocsi: 2'2' |
Sorozat: |
001–016: BDVmot+Bmx+Bmx+Bmxt
017–020: BDVmot+Amx+Bmx+Bmxt |
Nyomtávolság: |
1435 mm |
Hajtókerékátmérő: |
920 mm |
Futókerékátmérő: |
920 mm |
Gyorsítás: |
0,391 m/s² (0-60 km/h) |
Legnagyobb sebesség: |
120 km/h |
Forrás: Wikipedia
|