Magyar Államvasutak Zrt.

A Magyar Államvasutak (rövidítve MÁV) Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7183 km. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, aminek következtében úgy személy-, mint teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt számukra. 1869-ben alapították.

A társaság három legfontosabb leányvállalata:

• MÁV-START Zrt. – személyszállítás
• MÁV-Gépészet Zrt. – vasúti járművek karbantartása és javítása
• MÁV-Trakció Zrt. - vontatójárművek bérbeadása

A társaság székhelye Budapesten van, ezen kívül még fontos csomópont Szolnok, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Békéscsaba, Győr és Dombóvár.

A budapesti Keleti pályaudvar és a Nyugati pályaudvar

Története

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (Pest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal. Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalata volt, mely a privatizáció után az ÖBB magyarországi leányvállalata lett.

2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.

A MÁV évek óta veszteséges, 1995-2008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.

  Pályavasút

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskenynyomtávolságú vonal.

Pályaudvarok és vasútállomások

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar, a Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar és Szegeden a vasúti pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor, a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

A Józsefvárosi pályaudvar 

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Személyszállító vonatok

A MÁV Zrt. a vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt.-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel,  valamint Személyszállítási Üzletszabályzatát a Magyar Vasúti Hivatal 2007. szeptember 7-én hagyta jóvá.

Nemzetközi 

• RJ – Railjet nagysebességű vonat nemzetközi forgalomban, ÖBB kocsikkal, Taurus mozdonnyal, premium, first és economy osztályokkal, nemzetközi forgalomban helyjegy váltható rá. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
• EC – EuroCity vonat nemzetközi forgalomban, MÁV, ÖBB, ČD vagy DB kocsikkal, helyjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
• EN – EuroNight Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba MÁV vagy CFR kocsikkal, pótjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
• ER – EuroRegio, a szomszédos uniós tagországokba közlekedő nemzetközi személyvonat. Ilyen vonatok közlekednek Bécsújhelyről Sopronba, Bécsből Győrbe és Szombathelyre, valamint Grazból Szombathelyre.

Belföldi távolsági 

• IC – InterCity vonat, belföldi illetve külföldi távolsági vonat. Többnyire csak megyeszékhelyeken és fontos turisztikai központokban állnak meg. Felújított vagy új személykocsikkal közlekedik. Belföldi forgalomban pótjegy váltása kötelező.
• Gyors – A normál gyorsvonat szerepét már régen átvették az InterCity vonatok, ma sokszor "lelakott" vasúti kocsikkal közlekednek. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és vasúti csomópontokon is megáll. Ebbe a típusba 2000-ben beleolvadtak az egykori expressz- és sebesvonat fajták. Néhány szerelvényen nincs első osztályú kocsi.
• Expressz - Az expresszvonatok általában csak kevés állomáson állnak meg. Rendszerint 2. osztályú kocsikkal közlekedik de ezek magasabb komfortfokozatú kocsik, mint a gyorsvonati 2. osztály. A menetrendben az expresszvonatokat vastagon szedett betűkkel jelzik, az állomási érkező - induló vonatok menetrendben piros betűkkel.

Belföldi helyközi és elővárosi 

• InterPici – Az InterPici az InterCity vonatokat egészítik ki a kevésbé forgalmas vonalakon.
• InterRégió - A regionális és távolsági forgalom teljesebb kiszolgálása érdekében vezetik be 2009/2010. évi menetrendben.
• Sebesvonat - A személyvonatoknál kevesebb, de a gyorsvonatoknál több állomáson áll meg. Jelenleg két vonalon: Békéscsaba és Szeged között, valamint Pécs és Budapest-Déli pályaudvar közlekedik ez a vonatfajta.
• Személy – A személyvonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Általában 2. osztályú, javarészt nemdohányzó kocsikkal közlekednek
• Gyorsított – Csak forgalmasabb állomásokon áll meg, az elővárosi vonatokat egészítik ki.
• Zónázó – Az elővárosi vonatokat egészíti ki.

Kisvasutak

A MÁV 2009. december 13. óta csak két kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút és Széchenyi-hegyi Gyermekvasút).

A 2009.december 13.-i menetrendváltáskor szűnt meg a Kecskeméti Kisvasúton és a Nyírvidéki Kisvasúton a személyszállítás.

Személyszállítás 

Magyarországon a vasúti személyszállítással elsősorban a MÁV-START Zrt. foglalkozik. A vállalaton kívül az országban hét vasútvonalat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (rövidítve GYSEV) üzemeltet.

Teherszállítás

A MÁV már a kezdetektől foglalkozott teherszállítással is. 2006. január 1-jén befejeződött a teherszállítás kiszervezése a különálló MÁV Cargo Zrt. leányvállalatba. Később ezt az üzletrészt privatizálták és a Rail Cargo Austria vásárolta meg 2008 január 2-án. A társaság nevét Rail Cargo Hungaria-re módosította 2010 első negyedévében.

Infrastruktúra 

Néhány adat a magyarországi vasúti infrastruktúráról:

• a vasúthálózat (normál nyomtávú) hossza: 7183 km, ebből villamosított 2628 km (25 kV 50 Hz - váltóáram)
• normál nyomtávú (1435 mm) vonalak hossza: 6972 km
• keskeny nyomtávú (760 mm) vonalak hossza: 176 km, nem villamosított

Rendező pályaudvarok

Magyarországi rendező pályaudvarok:

• Budapest-Ferencváros:
  • Gubacsi rendező
  • Keleti rendező
  • Nyugati rendező
• Budapest-Soroksári úti rendező
• Celldömölk-Rendező
• Eger-Rendező
• Eperjeske-Rendező
• Hatvan Rendező pu.
• Komárom-Rendező
• Miskolc-Rendező
• Pécsbánya-Rendező
• Rákosrendező
• Sopron-Rendedző
• Szeged-Rendező
• Szolnok-Rendező
• Szombathely-Rendező
• Törökőr-rendező pályaudvar
• Záhony-Rendező

Keresztfinanszírozás a MÁV-nál 

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből volt kénytelen finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”

Mozdonyok és motorvonatok 

A MÁV-START Zrt. több típusú mozdonyt üzemeltet: villamosmozdonyokat, dízelmozdonyokat és motorvonatokat. A MÁV Zrt. ezenfelül üzemeltet keskeny nyomközű járműveket is. A MÁV legtöbb közlekedtetési (személy,teher) leányvállalatának saját mozdony és kocsiparkkal rendelkezik.

Szignál 

A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, melyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől is. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki egyébként a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, melyet 1974-től használnak. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között annak, hogy jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon is. (A folklór szerint ritmusa a „vizvezetékszerelő” szóra rímel.) A szignálok után ma Rábai Balázs és Szalóczy Pál hangja hallható.

 Forrás: Wikipédia