Története

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása, üzemének első éveiben, az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.  A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.

Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.

Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.

A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. A 2-es metró építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt, a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es években szűnt meg.

A 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan, a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.

Az 1980-as évek elején (más források szerint 1979-ben), a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal korrekciót végeztek. A nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet. Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es években történt megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.

Békásmegyeren az 1970-es évektől jelentős lakótelep építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. A több, egymástól kis távolságra fekvő régi Pünkösdfürdő, Békásmegyer és Békásmegyer-felső megállóhelyeket megszüntették, helyettük épült meg 1981-ben a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő mai Békásmegyer állomás.

Aquincum megállóhely régebben az elágazásnál volt, közelebb az esztergomi vasútvonal felüljárójához. Közvetlenül az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el.

Közelmúlt

Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát a biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 2006–2007 között került sor. A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig tartó vágányzárban végeztek el

Napjainkban

A BKV legjobb állapotban lévő HÉV viszonylatát a Szentendrei kocsiszín szolgálja ki.

Kép és szöveg: Wikipédia