Története 

1994-ben építettek belőle 3 darabot, ezek azóta rendszeresen közlekednek is. A motorkocsiból (BVmot), első osztályú kocsiból (Amxz), másodosztályú kocsiból (Bmxz) és vezérlőkocsiból (Bmxtz) álló szerelvények gyakran csatolva is közlekednek, ha erre igény van. A járművek légkondicionáltak, de bonyolult szerkezetük miatt nem túl megbízhatóak, így sajnos nem épült több belőlük, inkább normál vonatok járnak IC-nek. Az országnak már több vonalán is megfordultak, az egyik leghosszabb időszak az volt, amikor rendszeresen Szegedre közlekedtek.

Bővíthetőség 

A mellékkocsik a forgalmi igényeknek megfelelően a vonatból kisorolhatók, illetve forgathatók, önálló üzemre, mozdonyvontatású vonatba sorolásra is alkalmasak. A vonat azonos, vagy – erre műszakilag megfelelő – más betétkocsikkal maximum 6 részessé bővíthető. A besorolásra szánt más pótkocsival kapcsolatos alapvető követelmény a motor és vezérlőkocsi közötti távvezérelhetőség biztosítása, azaz valamennyi, a szerelvénybe sorolt kocsi az UIC 558 szerinti 18 erű csatlásokkal, annak megfelelő átmenő kábelezéssel kell, hogy rendelkezzen, információs, adatátviteli rendszere – ha ezzel rendelkezik – a motorkocsiéval kompatibilis legyen. Képezhető mindkét végén motorkocsival üzemelő motorvonati egység is. A vonat összeállíthatósági korlátja az, hogy a motoregység csak 5 kocsi fűtésére alkalmas.

Alkalmazás 

A BVmot motorvonatok eleinte Budapest-Szeged között közlekedtek IC-forgalomban, később innen kikerülve Egerbe és nyáron Keszthelyre, rövid ideig Nyíregyházára közlekedtek. Az elmúlt években Budapest-Dombóvár-Kaposvár-Nagykanizsa útvonalon közlekedtek, hétközben egy egységgel, hétvégén kettesével vagy hármasával csatolva, IC828/IC829 vonatokként. A 2007 decemberi menetrendváltás óta Miskolc és Hegyeshalom között közlekednek, Budapest-Keleti pályaudvaron történő fordulással, kétnapos fordában (1. nap: IC500/IC507/IC946, 2. nap: IC949/IC514/IC503).

Forrás: Wikipedia