MÁV Bzmot
2010.10.23. 13:17

Bzmot sorozat a MÁV Csehszlovákiában gyártott könnyű mellékvonali motorvonata, a vasúti mellékvonali közlekedés fő járműtípusa Magyarországon. Elterjedt beceneve nincs, legtöbbször „bézé” néven nevezik (avagy a Bzmot elnevezésből adódóan: buzenyka, bűzmot). Ritkább becenév a "Studenka" (vagy "Studi"), de egyes helyeken az MDmot típusokhoz hasonlóan "Piroska", továbbá ismert "Zsuzsi-vonat"-ként is.
Technikai információk
- Gyárilag beépített dízelmotor: ©koda (később LIAZ) ML 634
- Hajtásrendszere: kardánhajtású, kúpkerekes
Változatok
- MÁV Bzmot
- MÁV Bzmot (remotorizált)
- MÁV Bzmot "InterPici": felújított utasterű kényelmesebb változat.
- MÁV 6312
- GYSEV Bzmot

Bzmot sorozatú motorvonatok a MÁV szolgálatában
A háromrészes motorvonatokból (Bzmot + 2 db Bzx mellékkocsi) 1977-1984 között a MÁV 205 db-ot szerzett be. Későbbiekben a MÁV a Bzx mellékkocsik egy részét poggyászteres mellékkocsivá alakította át, létrehozván így a BDzx mellékkocsikat. A motorkocsi minden gépezeti berendezését a padló alatt helyezték el, szemben a háború előtt beszerzett, magyar dízelmotorvonatokkal (BCmot, később: ABmot), melyeknél az utast és a dízelmotort csak egy burkolat és az azon lévő, eleinte még 3. osztályú pad választotta el. A Bzmot dízelmotorral hajtott hidromechanikus hajtóműve kardántengely közvetítésével hajtja a motorkocsi egyik kerékpárját. A motorkocsi járműszerkezeti érdekessége az egytengelyű forgóváz. Az utasbiztonságot növeli, hogy a motorkocsi ajtóinak nyitása és zárása központi vezérlésű. Az ajtók reteszelésük megszűnte után kézzel nyithatók, zárásuk viszont pneumatikus úton is lehetséges. A gyári motorral felszerelt motorkocsi végsebessége 70 km/h volt.
Remotorizáció, motorkocsivá alakítás
A Skoda-motorokkal szerzett rossz üzemi tapasztalatok miatt a MÁV a motorcsere (remotorizáció) mellett döntött. A motorcsere alkalmával a motorvonatokba az akkor szinte egyetlen szóba jöhető típust, MAN cég licence alapján gyártott Rába-MAN D2156 HM 6U típusú motort építették be. Ennek teljesítménye 141 kW, de nyomatéka mintegy 7%-kal alacsonyabb a Skoda-motorénál, így ez csak szükségmegoldás lehetett. Így a Bzmot 043 és 086 pályaszámú motorkocsikba kísérletképpen az előbbi motor feltöltött változata, a 162 kW teljesítményű Rába-MAN D2156 HM6UT típus került. Az utóbbi járműbe kísérletképpen beépítették a Voith DIWA 851 típusú hajtóművet. Ezzel a motorral és hajtóművel készül el az első két Bzx-mellékkocsiból átalakított motorkocsi 1992-ben, Bzmot 301 és 302 pályaszámmal. A motorkocsi legnagyobb megengedett sebességét 80 km/h-ra emelték. A Bzmot 069 pályaszámú motorkocsiba Pécsett kísérletképpen egy Renk DOROMAT 873s típusú hajtómű és elektronikus vezérlés került. (Később ez a hajtómű a Bzmot 209-be került át.)
A következő motorkocsivá alakítások már az utastér korszerűsítését – a 3+2 elrendezésű, fejtám nélküli ülések helyett 2+2 elrendezéssel kényelmesebb üléseket építettek be és ekkor alkalmazták eőlször a ma is használt sárga sávos festést. (lásd: fénykép). Az alkalmazott motortípus a 206 kW-os Rába-MAN D10 UT206, míg a hajtómű a Voith DIWA 863.2 lett. A két „prototípus” a Bzmot 303 és 304 pályaszámokat kapta. Ezek után kezdődött az átépítések sorozata. Először főként mellékkocsikból váltak motorkocsik, később már eredetileg motorkocsinak készült járművek kaptak ilyen műszaki tartalmú korszerűsítést. Az eredeti járműtől függetlenül a megújított járművek a 300-as pályaszámtartományba kerültek, majd ennek megtelte után a 200-assal, végül az időközben kiürült 100-assal folytatták. A D10-es motorokkal kapcsolatos különböző problémák miatt a 200-as járművekbe már az MAN D2866 LUH20 típusú, 228 kW-os erőforrás került. Időközben valamennyi, korábban már Rába-motorral korszerűsített Bzmot-ba is ezt az MAN-motort építették.
A motorkocsikhoz azonos építésű mellékkocsikat is gyártottak.

További becenevek
Karcag környékén „Pattinkának” hívják, a kis tömeg és az egyenetlen sínszakaszok miatti bólintó mozgás miatt. A Vác-Balassagyarmat-vasútvonalon közlekedő ilyen vonatot „Kis piros”-nak, néhol „Csángónak” becézik. Észak-Alföldön helyenként (ahol nincs MDmot),és a dunántúlon Piroskának is nevezik. Békés megyében Vésztőn és Mezőhegyesen Zsuzsinak is becézik. Gúnynevei is vannak: „Bűzmot, Buzenka, Buzenyka” (az utóbbi kettő a Studenka szóból ered). Hívják vonatpótló vonatnak is jelezve, hogy a vasútnál a minimálszintet jelenti. Egyéb elnevezései: Mezei villamos, csöcsrázó, majomringató, Sütöde, Nepál Express, mogyorótörő, Bozót Express, fapados, kávédaráló, tótvonat, Skodavonat. A sorozathoz gyártott BDzx poggyász-mellékkocsit a börtönbézé becenevet kapta a poggyásztér rácsos kialakítása miatt.
Az Interpicik
Az InterPici (IP) olyan helybiztosítással közlekedő vonat, amely elsősorban az IC-forgalom gyűjtő és -elosztó szerepét tölti be a mellékvonalakon. IP-helyjegy váltása kötelező, amely egyben érvényes a hozzá csatlakozó InterCity-re is, egy árért. Csak nemdohányzó, klimatizált másodosztályú kocsikkal közlekedik. Kerékpár nem szállítható rajta. Modernizált, átépített Bzmot motorkocsiból és Btzx jelű vezérlőkocsiból áll, illetve esetenként IC-kocsik közlekednek mozdonyvontatással.
Kötelező IP-helyjegy megváltása nélkül a megszűnt InterPici viszonylatokon továbbra is utazhatunk(átmenetileg a Bzmot motorkocsik karbantartásakor, felújításakor is közlekedhetnek InterPici szerelvények - melyekre természetesen nem szükségeltetik helyjegy).
Pályaszám: |
MÁV: Bzmot 001-205
GYSEV: Bzmot 501-502 |
Gyártó: |
Tatra, Studenka (Csehszlovákia) |
Gyártásban: |
1977–1984 |
Darabszám: |
MÁV: 205
GYSEV: 2 |
Tengelyelrendezés: |
A'1' |
Nyomtávolság: |
1435 mm |
Legnagyobb sebesség: |
70 km/h |
Ütközők közötti hossz: |
13 970 mm |
Magasság: |
3500 mm |
Szélesség: |
3073 mm |
Teljes tengelytávolság: |
8000 mm |
Szolgálati tömeg: |
19 t |
Forrás: Wikipedia
|