Története

Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a gőzvontatás aránya a hazai vasútvonalakon igen magas, 85%-os volt. A korszerűsítés megkívánta nagy teljesítményű dízelmozdonyok forgalomba állítását, azonban a magyar ipar abban az időben nem volt felkészülve ilyen vasúti járművek gyártására. Ezért a MÁV illetékes szakemberei pályázatot írtak ki fővonali mozdony beszerzésére. A felhívásra 17 cég jelentkezett 30 típussal. A pályázók közül két cég, a német Krauss-Maffei, valamint a svéd NOHAB mozdonyai kaptak lehetőséget magyarországi vasútvonalakon történő kipróbálásra 1960-ban. Végül az ajánlatok közül a MÁV választása az utóbbira esett, a mozdony technikai kiforrottsága, kevesebb karbantartást igénylő szerkezeti felépítése miatt, valamint azért, mert a típusban alkalmazott motorból világszerte már több ezer darab üzemelt.

A mozdonyból a MÁV összesen 20 darabot vásárolt. Annak ellenére, hogy a NOHAB gyár készen állt volna további járművek gyártására és leszállítására, a politikai körülmények nem tették lehetővé a beszerzésüket. A MÁV ezt követően a szovjet gyártmányú M62 sorozatszámú "Szergej" vásárlása mellett döntött.

Az M61-es mozdonyok elsősorban gyorsvonatokat továbbítottak, Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Ennek oka főként az volt, hogy a mozdonyok rendelkeztek a vonatok fűtéséhez szükséges gőzfejlesztővel (abban az időben a személykocsik még nem villamos fűtésűek voltak). Az M61 011-020 psz. mozdonyokat a Budapest-Debrecen vonal villamosításáig (1970. dec. 11.) kihelyezték Debrecenbe, ez időben jártak Mátészalka felé is. Az 1970-es és 1980-as években az ország keleti feléből a villamos vontatás térnyerésével a mozdonyok egyre inkább kiszorultak, helyüket a V43 (Szili) és a V63 (Gigant) villamos mozdonyok vették át. Az 1980-as években főként a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot. 1983. szeptember 20-tól 1989. június 1-jéig több M61-es volt Tapolcáról Nagykanizsára kihelyezve, később állomásítva. 1990 júliusáig az összes megmaradt mozdony Tapolcára került, és főleg a Balaton északi partjánál teljesítettek szolgálatot. 1998. május 1-jétől az M61 017 az Északi VF rákosi telepén segélyszerelvény mozdonyaként alkalmazták és az Északi Gépészeti Főnökséghez állomásították, 2000. február 5-től átminősítették üzemi mozdonnyá és új pszt. kapott (A61 017). Az M61 001-est 2000. március 9-től a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkba állomásították, múzeumi mozdonnyá minősítették. A típus menetrend szerinti forgalomban 2000. december 21-én közlekedett utoljára Magyarországon.

A 20 mozdonyból jelenleg 6 üzemképes

• M61-001 – Üzemképes, a MÁV-nosztalgia fűtőház tagja (Magyar Vasúttörténeti Park) 
• M61-002 – Selejtezve: 2001. november 7. Az üres mozdonyszekrény 2005. március 3. óta a NOHAB-GM Alapítvány tulajdona.
• M61-003 – Selejtezve: 1988. december 21. (motorját a 010-esbe helyezték át)
• M61-004 – 1999. június 4-én Badacsonylábdihegynél baleset következtében megrongálódott, selejtezve: 1999. november 23. (A mozdony egyik felét a Közlekedési Múzeum oldalánál állították ki.) 
• M61-005 – Selejtezve: 1991. október 24.
• M61-006 – Üzemképes, a MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)
• M61-007 – Selejtezve: 1989. szeptember 15.
• M61-008 – Selejtezve: 1997. január 15.
• M61-009 – Selejtezve: 1987. november 20.
• M61-010 – Üzemképes, a NOHAB-GM Alapítvány tulajdonában van, 2010. január 19-én sikeres futópróbát tett.
• M61-011 – Selejtezve: 1991. november 24.
• M61-012 – Selejtezve: 1994. január 19.
• M61-013 – Selejtezve: 1999. február 10.
• M61-014 – Selejtezve: 1997. január 15-én működőképes állapotban. Szétvágva Sátoraljaújhelyen.
• M61-015 – Selejtezve: 1994. január 19.
• M61-016 – Selejtezve: 1989. június 15.
• M61-017 – Pályafenntartási célokat szolgál, 2761 017-9 (korábban A61 017) pályaszámmal (Új fogaskerék áttétellel 120 km/óra sebességre képes. Villamos fűtőgenerátor került bele mérőkocsi fűtéséhez, amit kék csík jelez az oldalán. 2008-ban és 2009-ben a csíksomlyói búcsúra tartó különvonatot vitte Romániába)

• M61-018 – Selejtezve: 1992. november 12. (motorját a 004-esbe helyezték át)
• M61-019 – Üzemképes, a MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)
• M61-020 – Üzemképes, a MÁV nosztalgia-fűtőház tagja (Magyar Vasúttörténeti Park)

Műszaki felépítés 

A mozdony az amerikai General Motors Electromotive Division cég eredeti tervein alapul, ezt a mozdonysorozatot az 1930-as évek közepe óta gyártják és tökéletesítik. A NOHAB mérnökei az ausztráliai Clyde cég által 1952-től licencben gyártott ML2 jelzésű, mindkét végén vezetőállással ellátott és csökkentett tengelyterhelésű Co-Co kivitelű mozdonyt dolgozták át észak-európai felhasználásra, elsősorban a dán, finn és norvég vasutak részére.

Az M61 mozdonyban egy 1435 kW teljesítményű, 16 hengeres, kétütemű, rés és szelepvezérlésű, V hengerelrendezésű EMD-567 típusú motor található. Hagyományos hajtásrendszerű, amelyben az egyenáramú főgenerátor termeli a vontatómotorok részére szükséges villamos áramot (600 V). A két forgóvázban összesen hat vegyes kapcsolású (soros és párhuzamos) vontatómotort építettek be. A mozdonyba beépített Vapor-Clarkson OK4616 gőzfejlesztő 750 kg gőzt képes fejleszteni óránként.

Forrás: Wikipedia