|
Budapesti 3-as metró (Kék metró - M3)
Budapest leghosszabb metróvonala hivatalosan M3; népszerű nevén: kék metró. Végállomásai: Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ. A Budapesten jelenleg működő metróvonalak főirányaira vonatkozó elképzelések nem új keletűek, mivel ezek az irányok már a földalatti vasút század elején készült építési terveiben – és azt követően is – fellelhetők. Ez kézenfekvő, mivel a földalatti vasút javasolt nyomvonalai követték a forgalom illetve az utasszállítási igény kialakult főirányát. A budapesti földalatti vasút építésétől 1950-ben hozott kormányhatározat már említést tesz az észak-déli vonal nyomvonaláról és építéséről is. Később, a kelet-nyugati vonal továbbépítését jóváhagyó 3428/1963 számú kormányhatározat már teljesen előírta az észak-déli metróvonal beruházási programjának elkészítését is. E határozat alapján 1966-ban elkészült az észak-déli, pontosabban: észak-délkeleti, a mai 3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja..
A Határ úti metróállomás úgy épült meg, hogy onnan a vonal Kispest felé az Üllői út irányába bármikor továbbépíthető. A 3-as vonal építése 1970-ben kezdődött meg; jelenlegi forgalmi hossza 16,3 km, építési hossza 17,3 km, állomásainak száma 20.
Hossz: 17,4 km
750V (825V betáplált) =
Maximális sebesség: 80 km/h
Története
A beruházási célban kitűzött nyomvonalként Újpest, István tér és kispesti Vörös Csillag Traktorgyár közötti összeköttetés szerepelt. A program jóváhagyása során - elsősorban anyagi okok miatt - olyan döntés született, hogy a vonal Újpest István tér és Kispest Határ út között épüljön meg. A kitűzött határidő a megépítésre 1985 év vége, a tervezett vonal hossz 14,8 km, az állomások száma 19 volt. A beruházási programot 1968-ban hagyták jóvá, az építés 1970-ben kezdődött el és megszakítás nélkül folytatódott 1990 év végéig.
Időközben a vonal déli végállomása Határ úti csomópontból Kőbánya-Kispest MÁV állomás mellé, az északi végállomás pedig Káposztásmegyerre került, mivel ott egy új városrész építését kezdték el. A vonal tervezett hossza ekkor 20,5 km-re, az állomások száma 24-re változott. A káposztásmegyeri lakótelepet már úgy tervezték, hogy ott a metróépítés számára a szükséges helyet szabadon hagyták. Budapest fejlesztésében ez lett volna az első eset, amikor egy új városrész tömegközlekedési feladatait a városrész építésével egy időben és összehangoltan megoldják. Az építés ideje alatt bekövetkezett gazdasági-politikai változások ezt végül megakadályozták. A vonal északi végállomása jelenleg Újpest-Központban van. Az ún. kék metró első szakaszát 1976-ban adták át a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között, ennek déli hosszabbítása 1980-ra épült meg Kőbánya-Kispestig. Egy évvel később a Deák tér és a Lehel tér közötti szakaszt helyezték üzembe, amit 1984-ben az Árpád hídig továbbépítettek.
Jelenlegi formájában 1990 óta létezik, ugyanis ekkor adták át az Árpád híd – Újpest-Központ közötti szakaszt. A vonalon közlekedő szerelvények 1990 óta Automatikus Vonatvezető Rendszerrel (AVR) ellátva, egyvezetős üzemben közlekednek.
Klinikák állomás
Nyomvonala
A metró nyomvonala főként Budapest két forgalmas sugárútja, a Váci út és az Üllői út alatt halad.
Az eredeti tervekben szerepelt a vonal meghosszabítása Káposztásmegyerig. Káposztásmegyeren a végállomás és a járműtelep helyét ki is hagyták (utóbbit jellegzetes „metrós” betonkerítéssel elkerítve. A pénz- és a politikai akarat hiánya miatt azonban ez a beruházás várat magára. 2008 márciusában jelentette be Újpest polgármestere, hogy pert indítanak a főváros ellen károkozás miatt (mivel sokan épp a metró reményében költöztek oda a 90-es években, és a tervezett nyomvonalon lévő ingatlanok máig forgalomképtelenek, valamint a BKV járatritkítási terveket is nyilvánosságra hozott), amellyel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy mégis továbbépítsék a metrót öt-hat megállóval.
Az is szóba került hogy ha felújítják, akkor a Ferihegyi nemzetközi repülőtérig meghosszabbítják.
Kép és szöveg: Wikipédia
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó